2015. április 30., csütörtök

Fekete-fehéren

A havi Pintér Bélát (ami tegnapra esett) ezúttal Feri nyerte: mert hát mindenkinek megvan a maga Gyévuskája. A Trafóban se jártam mostanában, szépen kipofásodott a környék. Jó sokan beférnek a színházterembe, így a sorban állás kicsit hosszabb volt, de nem elviselhetetlen.
Most mit mondjak? Persze, hogy nagyon tetszett. Ferinek határesetes volt, hogy végig énekeltek, én azt különösen élveztem. Még a végén a brechti színházat is megszeretem. :) De a Pintér Béla társulat mindig meg tud lepni, elgondolkodtatni és szórakoztatni.

forrás: jegy.hu

MGP sokkal szebben írta ezt le: „Művészi igényű kompozíció, önálló zenés színpadi mű a Gyévuska. Bővelkedik zenei viccekben, ritmikai meglepetésekben, prozódiai tréfákban. Az énekes színészek (jó: éneklő színészek) előkelő komolysággal képviselik a darabot. Nem igyekeznek tréfásak lenni. (…) Pintér Béla együttese nem humorizál. Nekik humoruk van. Ez azt jelenti, hogy a világot másként szemlélik, mint az átlag többsége. Nem keresik a viccet: a szent dolgokban is megtalálják a nevetséges ellentmondást. Fontos hangsúlyozni ezt. Kényes kegyeleti tájakon kalandoznak. Világháború. Orosz front. Elszakított területek. Kassa, Kolozsvár. Horthy Miklós, Karády Katalin. Munkaszolgálat. Zsidóüldözés.” (MGP)



Kiemelném, hogy Tóth Józsefet fel sem ismertük, zseniális volt, ahogy a többiek is.


Semmi negatív

Úgy tűnik, nincs tovább hová húznom a tábori blogbejegyzés megírását, mutatom, amim van. :)
Ahogy már több beszámolóban is olvashattátok, új helyszínen táboroztunk idén, Szedresen. Gyönyörű a hely, nem győztem fotózni mobillal. :) Bár a kaját folyamatosan fikáztam, a tisztaság, a kedvesség, a sörellátás és -árfekvés ezt abszolút tudta ellensúlyozni. Az alkotóterem is nagy volt és világos. Ide még jönni kell!
Tartottam tőle, hogy nem fogok túl sokat alkotni, annyira nehezen szakadtam ki a hetek óta tartó bal agyféltekés melóból, családi gondok is nyomasztottak, és az utolsó pillanatban tudtam csak összehányni a kreatív motyót. Így is csodás volt kiszakadni az inspiráló közegbe. A workshopos témák többségét inkább csak felszívtam, egy napig tartott akklimatizálódni.
Bár sokáig matattam egy dupla art journal oldalon, egyelőre azonmód, félkészen van a füzetemben.

Gigi vasárnapi vászonképes-alkesztintás-repedőpasztás workshopjára azért felszívtam magam, és otthon már csak két fémszárnyat kellett rá tennem befejezésül. Ja, és vissza kellett ragasztanom a lepotyogó struktúradarabokat. :) Tanulság: a vastagon kent, rusztikus repedőpasztának hagyni kell időt a száradásra. A TCW Rebekah Meier stencil annyira elvitte a kompozíciót, hogy más nekem nem kívánkozott rá, csak egy kis súlyozás alulra. Próbálgattam sok mindent, de végül a színekre erősítettem rá csak egy kicsit. Az árnyékolást Big Brush pennel csináltam, az szépen befogta a repedőpasztát, és a fémszárnyakat is. Az eredetileg ezüst szárnyakat először viaszpasztával és metálfestékkel próbáltam antikolni, aztán vetettem be a filceket. (Az eszembe sem jutott, hogy alkoholos tintával csináljam, legközelebb megpróbálom.)


majdnem kész

Saját Pozitív-negatív workshopunkhoz inkább csak a nevet és az adminisztratív/pénzügyi hátteret nyújtottam, az oroszlánrészét Gólya tette bele, és szuperszónikusan csinálta. Mivel abszolút "ösztönös művész" vagyok, és elég ügyetlen is, sikerült semmit sem demonstrálnom és magyaráznom, de legalább nem felejtettem otthon a stenciles mintafüzetkét, amit még Gigi régebbi workhopján készítettem. Ígérem, a stencilezésről még jövök egy összeszedettebb blogbejegyzéssel!


saját mesterművem :)

Naná, hogy beteszem én is a cukifotót egyenkötényben! :) Az itt készült anyagból még tuti lesznek digi oldalak, és a zsurnált is be fogom fejezni! Remekül éreztem magam, köszönet a szervező Vikinek, a fuvarozó és kitartó sörpartner Gólyának, a barátnőknek, a régi és most megismert scraptársaknak!

Gólya, Kovaxka, Bee triász
   

2015. április 28., kedd

2 in 1

Általában nem visszük túlzásba az érzelmek kifejezését otthon (sem), de azért néha kilóg a lóláb. :)
A Kati szuper fotókat csinált rólunk tavaly Dániában, a Lousiana múzeumban. Muszáj volt sokáig simogatni, így a heticewe és a Mischief Circus idézetes kihívásának is megfelel.

Holliewood Studios - Art Journaling 2, Art Mats Vol 1
Pink Lotty Designs - Time Of Love
Wordart: Marta Van Eck challenge freebie

 

2015. április 27., hétfő

Akciós szülinap!

Nem az enyém, hanem a bolté: 5 éves lett a Mischief Circus! Már én is több, mint 3 éve árulok itt, és változatlanul imádom. A 40%-os leárazásos program az INSD-vel egybemosva jövő hétfőig tart, érdemes betárazni. :) Pláne, hogy 10 dollárnyi vásárláshoz automatikusan hozzáadódik a gigamega freebie, ami nálunk sosem gagyi. A fórumban remek játékok és kihívások várnak, nyerni is lehet kuponokat a részvétellel, és a Facebookon is. Én szóltam! :)




 

2015. április 26., vasárnap

Két új helyszín

Na, ez se most volt! Végre levegőhöz jutottam, próbálom dokumentálni az elmúlt heteket.
Az Arena koncert után picit aggódtunk, hogy hányan lesznek vasárnap, de feleslegesen: az április 12-ei Manfred Mann's Earth Band koncertet a nagy érdeklődésre való tekintettel az A38 hajóról áttették a Barba Negrába.
Itt még sose voltunk, a környéken is kábé 10 éve jártunk utoljára, tátottuk is a szánkat, hogy azóta felhúztak egy komplett új lakónegyedet. A progrockos-jazzrockos közönség öregecske már (a kemény mag nálunk egy tízessel több), ez kissé deprimáló, de van azért előnye is: visító tinilányok nem pogóznak, nem öntenek le semmivel, nem rohangálnak és hangoskodnak, a zenét élvezni jöttek. Ámbár imádok fiatalok között lenni, a korunkbeliek is tudnak ám lelkesedni rendesen. Pláne, hogy ott voltunk az 1983-as BS koncerten is Ferivel, Stofival.

Rosey Posey - Concquer, Artorigins Blue Sky
Font: CK Ali’s Hand, stamPETE

Rendkívül élveztük a másfél órát, de szemlátomást ők is. :) Chris Thompson hangja azért hiányzott, de showban nem volt hiány. Otthon utánanézve leesett az állunk: Manfred Mann 75 éves, a többiek is 60 és 70 közöttiek. Ráadásul az összes számuk feldolgozás.
Kinek a pap, kinek a papné, mi Manfred Mann változatát ismertük meg a 70-es években, és nem is tudtuk, hogy nem az övé. :) Best cover ever. Naná, hogy ez szerepel az oldalamon is. Részletes ismertetés és a lopott fotó itt. A Barba Negra rendben van, jó árú a sör, a Tracket (szabadtéri rész) nyáron próbáljuk ki.




A másik új helyszín számunkra a Bálna volt 16-án, csütörtökön. A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében valamiért idén ide szervezték a programok egy részét, de hátha ad egy kis lökést az intézmény forgalmának. Mivel a rendes kéthavi baráti sörözés is aznapra esett, a kedvünkért a helyi Jónás Kézműves Sörházba ültünk be, illetve ki, mert gyönyörű idő volt.

Fép forrása: Facebook oldal

Feri annyira nem csípi a kézműves söröket, nekem a Ravasz Hód (6,5% brown ale) abszolút bejött, és kaja is finom volt, a sorbaállást is önként vállaltam többször.
Ha fado, akkor nekünk Mariza, 2010-ben és 2013-ban is hallottuk élőben. Gondoltuk, kipróbálunk valaki mást is, így beültünk Ana Moura koncertjére.



A netes felvételek tetszettek, élőben is szép hangja van, de a jelenlegi stílusa annyira nem jött be, különösen azért, mert a kíséret többnyire nem volt akusztikus. Hiányzott a Marizát körüllengő varázs, az átütő erő. A ráadásszámok helyett inkább visszamentünk sörözni. :) Ja, a Bálna mint koncerthelyszín jó közepes.

2015. április 23., csütörtök

Félnetek nem kell

Órási lemaradásban bár a munkákkal és a beszámolókkal kínzó digizhetnékem támadt.
Amúgy se hagytam volna ki a heticewe rémisztő kihívását, készletem van hozzá bőven! :) Az első még csak véresen kriminális, a második már igazán félelem és rettegés a kimondhatatlantól.

Rucola Designs - Film Noir

Rucola Designs - Fears And Phobias
Font: Body Hunter

A zenét viszont nyugodtan meghallgathatjátok! :)
    

 

2015. április 12., vasárnap

Csak úgy

Tegnap fergeteges Cewe-találkozónk volt, egy kincs ez a csapat!
Csajpanoráma itt! :) Én csak egy mobilosat lőttem Bee-re várva a zuglói vasúton, abból buheráltam Snapshottal, amit az ATC-n felhasználtam.

Angie Young - Journal It Papers Set 15
Angie Young - Time To Shine elements


2015. április 8., szerda

Neo-prog

Ismét volt egy "ugrás a sötétbe" koncertünk: tegnap az A38-on hallgattuk az Arenát.
Szégyen ide vagy oda: életünkben nem hallottunk róluk, amire nem lehetünk büszkék. Ami progrock, az rossz nem lehet alapon vettem jegyeket.

Rég láttam ilyen gyenge félházat a hajón, Feri morgott is, hogy milyen öreg mindenki, de legalább nem tapostak agyon és nem zajongtak koncert közben.
Az Arena angol zenekar, és a neo-progresszív irányzat képviselői már 20 éve. Ezt a vonalat egyáltalán nem ismerjük, csak az ős progrockot a hetvenes évek végéig és valamennyire a progresszív metált a Dream Theater révén. Öreg kutyának sem snassz új kunsztot tanulni, mi is nyitottak vagyunk mindenre!

Egy kis ismertető a zenekarról, hogy senki se haljon meg hülyén. Jó sok tagcseréjük volt, nekem bejött a mostani felállás: a két alapító, vagyis Clive Nolan billentyűs és Mick Pointer dobos mellett John Mitchell gitáros, Paul Manzi énekes, valamint egy új basszusgitáros, Kylan Amos.

The Unquiet Sky című új stúdióalbum turnéjának állomása voltunk.



Azért a korai és középperiódusból is játszottak. Tíz éve még így néztek ki.



Mostanában meg így.


Nagyon szuper este volt, két óra igazi zene hangszeres bravúrral és jó torkú énekessel. Sajnálhatja, aki nem jött el.
 

2015. április 7., kedd

Kazettamű

Régóta csodálom én is Finnabair munkásságát, lenyűgöznek speciális technikával készített asszemblázsai (térbeli kollázsai). Merika esztergomi tanfolyamára nem jutottam el, de online workshopjára természetesen beneveztem két hónapja. Azóta is várom a múzsa csókját, hogy mit alkothatnék fotó nélkül, a magam módján. Veszettül böngészem a tutorialokat is, mázlimra Marta Lapkowska friss bemutatója épp az volt, amit szerettem volna!
Először büszkén mutatom a végeredményt. :)


A videó, aminek alapján dolgoztam:

Nagyon szorított az idő: Feri 55. szülinapjára szerettem volna valamit virítani, Húsvét hétfőre.
Sajnos a videókkal az van, hogy rájön az ember: a hozzávalók fele sincs kéznél. Kénytelen voltam improvizálni (a hozzávalókat linkeltem).

A kazettákkal nem volt gond, inkább csak olyat találtam nehezen, amit szét lehet csavarozni. De ilyenből csak kettő kellett szerencsére. 13x18-as méretben keretes vásznam nem volt, csak egy kasírozott, de az is megfelelt.
A videótól eltérően én alapoztam a vásznat Heavy Gessoval, és száradás után stencileztem (TCW) is rá struktúrpasztával (Aldi). Meg kell mondjam, ez a gesso tényleg vastag, de nagyon simán kenhető, jól fed, tökéletes.
Gél médiumot használtam a ragasztáshoz eleinte, a 3 kazettát egész könnyen megfogta az alap. Lekentem Heavy Gessoval és stencileztem (That Special Touch) rá. Durva szemcsés struktúrpasztám nem volt, így Pentart ásványpasztát kevertem 3d porral, hogy egy kicsit rusztikusabb legyen az eredmény.
Természetesen egész más dolgok voltak itthon, mint a videóban. Virágok nem illettek a témához és az ajándékozotthoz, így Scrapfellow és FN Deco fogaskerék chipboardokat, számokat és NőiCsizma gyurmadíszeket ragasztottam díszítésül. A szülinap miatt az 55 többször is szerepel.

A gond a tetején fekvő fél kazettával volt, mert kevés helyen feküdt fel, így a Pentart Express glue sem rögzítette hatékonyan. Kénytelen voltam "alábélelni" a festővásznakat kifeszítő fadarabokkal, chipboardokkal, gyurmadíszekkel.


Amikor elégedett voltam az eredménnyel, alaposan átkentem Heavy Gessoval fehérre, és fújtam rá Dylusions fehér mistet is. Egy éjszakát hagytam száradni.

Másnap kezdtem a színezést, Mica pigmentpor híján Dylusions misteket használtam. Először kék és türkiz színeket, majd barnát és bronzot fújkáltam fokozatosan. Minden réteget megszárítottam, mielőtt a következő színt használtam volna, és víz spriccelésével hígítottam, folyattam el a festékeket. Használtam Glimmer mistet is a színek felerősítésére, valamint egy kis feketét is a végén a széleknél. A kazettáról mindig letöröltem a festéket, csak az utolsó fázisban színeztem enyhén.



Amikor elégedett voltam a színezéssel, elkezdtem pakolni a kazettákból kiműtött szalagokat és a pici izzókat. (Szerencsére ezekre Bee már régebben rákívánt, így rendeltem magunknak.) A bal felső sarokba a YOU feliratos került. Ezeket ragasztópisztollyal rögzítettem.
Végül fémbetűkből kiraktam a Feri nevet, felragasztottam egy Prima REMEMBER fémlapocskát és néhány BoBunny fémdíszt. Egy kis csillogást még fújkáltam, és késznek nyilvánítottam.




Remélem, elég kimerítő volt a leírás! Én legalábbis kimerültem. :) Az ünnepeltnek nagyon tetszett, és a fiaim se szólták le, szóval elégedett vagyok. Fogok még ilyet csinálni, biztosan. Nem nehéz, inkább csak időigényes a száradás miatt, viszont nagyon látványos.
 

2015. április 5., vasárnap

A nyúlon innen

Kellemes Húsvétot! :)

Rucola Designs - Spring Forward, Ham & Eggs
Font: Stringfellows
 

Három darab

Ebből kettőt Pintér Béla jegyez. A Sehova kapuja úgy tizenöt éves. Akkoriban még jobban benne voltak a köztudatban a szekták (bocsánat: első és második vonalas Bibliaértelmezők), de sem a téma, sem a feldolgozása nem avult el. Elgondolkodtató korrajz. A vége kicsit fura, nem olyan kompakt, mint az új darabok. Kritika itt.
Aki kedvet kapott, egy kis segítség a jegybeszerzéshez. (Megjegyzem, a Katonához én is kevés vagyok.)


 

Az Őrült, az Orvos, a Tanítványok és az Ördög (2007) igazi húsvéti téma, nekünk Nagyszombatra esett. Iszonyú magasan van a léc, de az eddig látott Pintér Béla művek között elég hátul kullog. Az eddigi legbizarrabb (ez nem lenne gond), ördögien vicces is, de nem egyenletes a színvonala. Persze a feltámadástörténet sem áll hozzám közel (elnézést), még e jeles ünnepen sem. Feri ezt most egy kicsit megszívta, bár Enyedi Éva többször megnevettette. Szamosi Zsófi még mindig nincs csúcsformában. Azért töretlen lelkesedéssel várom a következő PB előadást. :)


A kettő között  a Kellékest a Pesti Színházban láttuk Mátéékkal most csütörtökön. Kernnek igazi jutalomjáték, Parti-Nagy átfordításai kellemesek, de amúgy semmi különös. A ráadásszám nem hiányzott. Maradok Pintér Béláéknál. :)



 

2015. április 4., szombat

Haj

A heticewe témája valami, ami már nincs, de hiányzik (vagy nem). Sok minden lehetne ez, nekem a hosszú hajam jutott az eszembe. Felső tagozatos koromig rövid volt a praktikum és hajerősödés miatt. Akkor már elbírtam vele egyedül, növeszthettem. Gimiben végig hosszan lobogott, először főiskolás koromban vágattam le. Óriási megkönnyebbülést okozott a súlya, és az akkoriban hiányzó hajbalzsamok, kifésüléskönnyítők és jó hajkefék, hajszárítók miatt.
Még néhányszor kissé megnövesztettem, de a gyerekek születése után már nem. Pláne, hogy előbb kifakult, majd iszonyúan őszült, festeni kellett. A szüleim nagyon bánkódtak miatta, szerintem nekem jobban áll a rövid, és szeretem, hogy nem kell vele foglalkozni. (A fotók 1980 körül készültek.)

Jen Maddocks - Paint That Flower, Urban 4, Be Uncommon
Fonts: CWG Sans, CK Ali’s Hand


 
Related Posts with Thumbnails