Falanszter, por, zene
Tudom, hogy ez csak nekem fontos, de a Szigetes zenei összefoglaló nem maradhat el.
Először is - bár Kiss Tibi lefalanszterezte - a legjobb dolog, ami a 20. Szigettel történhetett, hogy virtuálisan is jelen lehetett lenni. Mindig szívfájdalmam, hogy az első két napról lemaradok, pedig a Quimby mindig akkor van. Judit már zengett róla ódákat, maximálisan egyetértek! Még mindig meg lehet a teljes videókat nézni/hallgatni, de nem tudom, meddig (linkeltem).
Quimby
A Quimbyn kívül a Hurts, Caro Emerald és az Amsterdam Klezmer Band volt rám nagy hatással szerda-csütörtökön. Amúgy is elhatároztam, hogy idén kicsit hanyagolom a magyarokat, és próbálok új dolgokat felfedezni, nagyon nyitottan.
Caro Emerald
Amsterdam Klezmer Band
Péntektől vasárnapig voltunk kint megint a Civil Szigeten, ahol táplálkozási kérdőívekkel, tanácsadással, testzsírméréssel próbálkozunk. Ez idén igen gyengén ment, talán ideje is lenne új helyszínt keresnünk, aki ismer ilyet, szóljon! 3 nap alatt alig 100 kérdőívet sikerült kitöltetnünk, ez a megszokott kb. harmada. Még a tavalyi 2 nap is jobban sikerült. Idén elmaradtak a hétvégi, családos kiruccanók, már magyar szót is alig hallottunk. Bár angol nyelvű kérdőívünk is van, a nem hazaiakat kevésbé vonzza a Civil Sziget. Nem panasz, csak mondom.
Kicsit berzenkedtem az átvariált színpadok miatt, de meg kell hagyni, az év slágere az új és nagyobb Világzenei Színpad volt! Zenei kínálatban és hangulatban néha a Nagyszínpadot is leverte. Egy probléma volt csak: a por. Idén szinte semennyit sem locsoltak, már pénteken fullasztó volt, a Világzenein különösen, a sok ugrálás miatt. Láttam itt a PASO-t, a La Brass Bandát és Shantel & Bukovina Club Orkestart hellyel-közzel pénteken, a Figli Di Madre Ignotát vasárnap. Ezúttal a domboldalra is felmásztam, onnan a legjobb.
Világzene
Legjobban a Shantel/Bukovina tetszett, remek elegye a klezmernek, a balkáni és arab zenének, jó sok rezessel. Na, rezekben idén nem volt hiányom! Amiben szintén nem volt, az az elegancia. A Nagyszínpadon én még ennyi elegáns, öltönyös, fekete-fehérben, sztreccsben pompázó énekest-zenészt-táncost nem láttam. Teljesen átalakult a zenei kínálat. Több olyan együttes is volt, akiket fotelból szívesebben hallgattam volna (The Xx, Stone Roses - színpadról nem kötött le a kánikulában).
The Xx
>
Szombaton Pelikán elvtárssal építettük a szocializmust, és mértük fel a gasztronómiai kínálatot. Ami ugyebár nem olcsó, de ezerért jól lehet lakni pl. gyerekfej nagyságú hamburgerrel vagy rántott húsos szendviccsel. Mivel ezekkel nem élünk, tovább kellett keresgélni, de sikerrel jártunk. (Idén a szendvicset és vizet nem kobozták el a bejáratnál, csak a szeszre utaztak.) Amúgy az erről a - nem túl szimpatikus - véleményem, hogy mindent annyiért kell adni, amennyiért még van rá fizetőképes kereslet, és 2-3 ajró bármely külföldinek belefér. Ez már nem a magyarok fesztiválja, evvan, van máááásik! Máté is kijött Pingvinnel a Sum41 kedvéért, így aznap együtt taxiztunk haza. Már sorbanállós volt, de még kibírhatóan.
A Magyar Zenei Színpadot a Sziget végébe száműzték, a hangosítása se mindig volt tökéletes. Őszintén, megvallom, az eltervezett programok felére se volt kedvem elcaplatni. A Heaven Street Seven és a Magyashegyi jó volt, de Péterfy Borin én még ilyen kevés embert nem láttam. Ez persze betesz a hangulatnak is. Kár.
Vasárnap hamar eljöttem, még Yonderboit meg akartam hallgatni a neten, de a csomagolás miatt elmaradt. Sörfogyasztási tendenciám rohamosan csökkent: pénteken 3, szombeton 2, vasárnap csak 1 sört ittam (igaz, pénteken volt a legmelegebb és leghosszabb napom).
Szóval szolid voltam nagyon, de még mindig imádom a Szigetet! Idén állítólag a SZIN-en volt a legjobb hangulat, jövőre talán oda is megyek!
Először is - bár Kiss Tibi lefalanszterezte - a legjobb dolog, ami a 20. Szigettel történhetett, hogy virtuálisan is jelen lehetett lenni. Mindig szívfájdalmam, hogy az első két napról lemaradok, pedig a Quimby mindig akkor van. Judit már zengett róla ódákat, maximálisan egyetértek! Még mindig meg lehet a teljes videókat nézni/hallgatni, de nem tudom, meddig (linkeltem).
Quimby
A Quimbyn kívül a Hurts, Caro Emerald és az Amsterdam Klezmer Band volt rám nagy hatással szerda-csütörtökön. Amúgy is elhatároztam, hogy idén kicsit hanyagolom a magyarokat, és próbálok új dolgokat felfedezni, nagyon nyitottan.
Caro Emerald
Amsterdam Klezmer Band
Péntektől vasárnapig voltunk kint megint a Civil Szigeten, ahol táplálkozási kérdőívekkel, tanácsadással, testzsírméréssel próbálkozunk. Ez idén igen gyengén ment, talán ideje is lenne új helyszínt keresnünk, aki ismer ilyet, szóljon! 3 nap alatt alig 100 kérdőívet sikerült kitöltetnünk, ez a megszokott kb. harmada. Még a tavalyi 2 nap is jobban sikerült. Idén elmaradtak a hétvégi, családos kiruccanók, már magyar szót is alig hallottunk. Bár angol nyelvű kérdőívünk is van, a nem hazaiakat kevésbé vonzza a Civil Sziget. Nem panasz, csak mondom.
Kicsit berzenkedtem az átvariált színpadok miatt, de meg kell hagyni, az év slágere az új és nagyobb Világzenei Színpad volt! Zenei kínálatban és hangulatban néha a Nagyszínpadot is leverte. Egy probléma volt csak: a por. Idén szinte semennyit sem locsoltak, már pénteken fullasztó volt, a Világzenein különösen, a sok ugrálás miatt. Láttam itt a PASO-t, a La Brass Bandát és Shantel & Bukovina Club Orkestart hellyel-közzel pénteken, a Figli Di Madre Ignotát vasárnap. Ezúttal a domboldalra is felmásztam, onnan a legjobb.
Világzene
Legjobban a Shantel/Bukovina tetszett, remek elegye a klezmernek, a balkáni és arab zenének, jó sok rezessel. Na, rezekben idén nem volt hiányom! Amiben szintén nem volt, az az elegancia. A Nagyszínpadon én még ennyi elegáns, öltönyös, fekete-fehérben, sztreccsben pompázó énekest-zenészt-táncost nem láttam. Teljesen átalakult a zenei kínálat. Több olyan együttes is volt, akiket fotelból szívesebben hallgattam volna (The Xx, Stone Roses - színpadról nem kötött le a kánikulában).
The Xx
>
Szombaton Pelikán elvtárssal építettük a szocializmust, és mértük fel a gasztronómiai kínálatot. Ami ugyebár nem olcsó, de ezerért jól lehet lakni pl. gyerekfej nagyságú hamburgerrel vagy rántott húsos szendviccsel. Mivel ezekkel nem élünk, tovább kellett keresgélni, de sikerrel jártunk. (Idén a szendvicset és vizet nem kobozták el a bejáratnál, csak a szeszre utaztak.) Amúgy az erről a - nem túl szimpatikus - véleményem, hogy mindent annyiért kell adni, amennyiért még van rá fizetőképes kereslet, és 2-3 ajró bármely külföldinek belefér. Ez már nem a magyarok fesztiválja, evvan, van máááásik! Máté is kijött Pingvinnel a Sum41 kedvéért, így aznap együtt taxiztunk haza. Már sorbanállós volt, de még kibírhatóan.
A Magyar Zenei Színpadot a Sziget végébe száműzték, a hangosítása se mindig volt tökéletes. Őszintén, megvallom, az eltervezett programok felére se volt kedvem elcaplatni. A Heaven Street Seven és a Magyashegyi jó volt, de Péterfy Borin én még ilyen kevés embert nem láttam. Ez persze betesz a hangulatnak is. Kár.
Vasárnap hamar eljöttem, még Yonderboit meg akartam hallgatni a neten, de a csomagolás miatt elmaradt. Sörfogyasztási tendenciám rohamosan csökkent: pénteken 3, szombeton 2, vasárnap csak 1 sört ittam (igaz, pénteken volt a legmelegebb és leghosszabb napom).
Szóval szolid voltam nagyon, de még mindig imádom a Szigetet! Idén állítólag a SZIN-en volt a legjobb hangulat, jövőre talán oda is megyek!
Megjegyzések