Élő anakronizmusok

Ferit nehéz rávenni, hogy fiatalkori bálványainkat meghallgassuk. Aszongya, nincs szomorúbb, mint egy hatvanéves rocker. Pedig van: a hatvanéves pornószínész (egyik kolléganője szerint)!

Első tétel.

Aki korombeli, annak a május 1. azt jelenti: Tabán. Felvonulást letudjuk (később elpoénkodjuk), aztán irány a zöldövezet. Több, mint 40 éve van ingyenes örömkoncert itt, először 1968-ban rendezték meg, az LGT és a Mini indította el, de a következő években a HBB-től kezdve a Ricséig az úgynevezett „nagy generáció” tagjai közül szinte mindenki fellépett ott, akinek valamilyen „rangja” volt a magyar rockzenei szcénában. Az LGT „Gyere, gyere ki a hegyoldalba” c. dalát épp ez a békés tabáni majális ihlette.
A fesztivál a rendszerváltás közeledésével fokozatosan vesztett jelentőségéből; a múlt rendszerben 1987 majálisán volt utoljára, ami egyben a Locomotiv GT (első) búcsúkoncertje is volt, ezután a fesztivál tíz évig szünetelt. 1997 óta ismét megrendezik, még mindig ingyenes.
Én sose voltam nagy tabános, az LGT-t is inkább lemezről szerettem hallgatni, de Feri gyakran kijárt. Akiket viszont én bírtam, de nagyon, az a Mini együttes, akik a Bem rak(rock)parton léptek fel a klubjukban. Ez volt a mi Jethro Tull-unk, Török Ádám a mi Ian Andersonunk. Progresszív jazz, yeah.



Szóval most ott voltunk a Tabánban, csak a Minit hallgattuk meg egy miniatűr osztálytalálkozó (gimis) keretében. Török bácsi (így szólította magát) már kopasz és nem fiatal, de fuvolajátéka és a hangja még mindig nagyon rendben van. (Nagy Ferót a 8 óra munkával már csak távolodva hallottuk, de hát van aki zenész, van, aki vállaltan csótány. Elnézést.)

Második tétel.
Ha még nem említettem volna: nálam Emerson, Lake and Palmer az alap és non plus ultra. Az első progresszív rock banda, amit megismertem 14 évesen, és a szerelem azóta is tart. Amiket alkottak, milliószor hallottam, szinte minden hangot ismerek kívülről. A dobos, Carl Palmer a trió legfiatalabbja, szinte gyerekként, alig húszévesen került a szupercsapatba. Milyen helyes volt már, és milyen sugárzó tehetség!

A kezdetek.


Klasszikus.


Dobszoló most.


A hatvan éves - még mindig jóképű - dobos tökéletes kondiban, tűpontos, eszméletlen gyors, virtuóz dobolásával, közvetlen stílusával, kedves mosolyával mindenkit levett a lábáról. Megértem május 3-án az a38 hajón, hogy szinte nem volt alapzaj!!! Mindenki lélegzetvisszafojtva figyelt. Persze nem volt teltház (rétegműfaj, nem könnyen befogadható zene, hétköznap, drága volt), és az átlagéletkort mi erősen javítottuk, pedig mindig rontani szoktuk - de akkor is. Még ennyi öregfiút beindulni nem láttam! :D A szóló- és basszusgitáros is remek volt, érdekes hangzásokkal tudták pótolni a hiányzó Hammond orgonát.
A szigorú Feri is örült, hogy elmentünk, csodás volt. Teleszívtam magam zenével megint.

Megjegyzések

Giny üzenete…
Ezt de jó volt olvasni! Köszi!!!:)
Florci üzenete…
mindig annyira irigyeltem azokat, akik mindent tudnak a kedvenc zenekarukról, adatokat, neveket, évszámokat, a számokat kívülről. Annyira magávalragadó bejegyzés volt ez! (és megint érzem, amit az első találkozásunkkor, hogy élőben olyan szelíd vagy, mintha ezeket a "kemény" bejegyzéseket valaki más irogatná a te gépeden.) :)