Költészet napja
Egyik kedvenc költőmtől, Kiss Tibortól hoztam valamit.
Aranykor
Hajszál a levesben,
szandál a frigóban —
gyerekkor, álomporos kép.
Viszlát, aranykor,
szagokban lubickol
s elillan minden, ami szép.
Mint telihold az éjszakával,
együtt nőttünk fel a fákkal —
te, idő, sosem vicceltél.
Előre köszöntünk,
s láttuk, hogy mögöttünk
egy kócos almot hord a szél.
Ez itt már senkié,
új utak másfelé,
vállunkon egy kompjúter-egér.
Aranykor
Hajszál a levesben,
szandál a frigóban —
gyerekkor, álomporos kép.
Viszlát, aranykor,
szagokban lubickol
s elillan minden, ami szép.
Mint telihold az éjszakával,
együtt nőttünk fel a fákkal —
te, idő, sosem vicceltél.
Előre köszöntünk,
s láttuk, hogy mögöttünk
egy kócos almot hord a szél.
Ez itt már senkié,
új utak másfelé,
vállunkon egy kompjúter-egér.
Megjegyzések
Érdekes ez a vers nem ismertem.Kicsit szétszórt nekem de a szókapcsolások kifejezetten tetszenek.
Köszi a zenéket is.