2015. október 23., péntek

Irodalom és színpad

Ideje beszámolnom az októberi kulturális programjainkról, nem igaz? :) Két olyan darabot láttunk, amellyel könyv formájában találkoztunk már.

A nagy füzet (Ágota Kristóf Trilógiájának első része) tavalyi olvasmányélményem volt. Nyomasztó, sokkoló, szikár - ennek ellenére nagyon ajánlom. A filmet nem mertem megnézni (még), de a darab tervbe volt véve, október 4-én láttuk a Szkénében, Ferivel.
A rendezés szimbolikája szerintem zseniális: időtlenné, jelképessé, mégis mindig jelenlevővé tették a termények (sütőtök, krumpli, káposzta, szalma/száraztészta, hagyma) a falut, a történetet, a jellemeket. Archimboldo is kedvelte volna. Nagyon tetszett, hogy semmi (jelképes) vér nem folyt a kegyetlenkedések ellenére, és a meztelenkedés is visszafogott volt.
A Nagymama (Andrássy Máté) és a Szukafattyak (Nagy Norbert, Krisztik Csaba) különösen nagyot alakítottak, a többiek, több szerepben szintén. Kritikai itt. Szép/csúnya, megrázó előadás, érdemes megnézni. Az utolsó képet talán elhúzták picit, Pintér Béla gyorsabban lekerekítette volna. :)


 kép forrása: litera



Október 22-én a Pesti Magyar Színházban voltunk a lányokkal és Ferivel. Háy János már sok éve házikedvenc, noha ezt a novelláskötetét - épp amit az előadás feldolgozott - még nem olvastam, csak Feri.
Nem vártunk nagy vigasságot a Házasságon innen, házasságon túl témától, de ezek a novellák valahogy kevésbé tűntek depisnek, mint olvasva, helyenként kifejezetten viccesek és (ön)ironikusak. Remek volt a díszlet és szerepeltek nagy kedvenceim: Bede Fazekas Szabolcs, Kálid Artúr és Balsai Móni (utóbbi csak picit).
A vége szintén nem volt kerek: bár Marika néni monológja is egy novella a kötetből, Csernus Mariannt is jó volt látni, mégse ilyen lezárást vártunk. Persze ezt a témát nem is nagyon lehet lezárni, élünk-szeretünk-csalódunk-szeretünk-halunk.

fotó: Dóka Attila

 

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts with Thumbnails