A hajó gyomrában

Már egy hete hogy ott voltunk, csak a poszt nem jött össze. Ezt mindig hirtelen felindulásból kell megejteni, különben elsikkad. A hirtelen felindulás meg azért maradt el, mert nagyon elfáradtunk, ami főleg az elképesztő tömegnek volt köszönhető. Hétköznap nem szokott ekkora taposódás lenni, pláne nem az előzenekarnál! Igaz, a hazai csapat, az Anselmo Crew majdnem jobban is tetszett, és búcsúkoncertnek is szánták. Cikkben bővebben itt, győződjetek meg róla magatok!

Anselmo Crew - Bahía Negra


A pörgés és a tömeg csak fokozódott a 70 percnyi remek zene után, már tényleg csak fél lábon lehetett állni, közben figyelve, honnan csap le váratlanul egy löttyenésnyi sör. Én a cigarettával való hadonászást nem bírom csak, és a lányok tudnak bunkóbbak lenni az egymás taposásában is. Azért a hajófajra tapadva majdnem a végéig kihúztuk.

Che Sudaka - Silence Raval


Jó ez a barcelonai csapat, koncerten sokkal jobb is, mint cédén, de ennek is a fele marketing. Iszonyú jól tudják, hogy lehet megmozgatni, megtapsoltatni a közönséget, és a nagyérdemű publikumnak cirkusz kell, nincs is ezzel gond. :) Szimpatikus fiatalok, de a korombeli haverjuk, Manu Chao azért jobb. :) Remélem, őt is látom még koncertszínpadon mostanában. Mer az meg ilyen, és még szól is valamiről (ne csak a mariskát halljuk ki, kérem!):

Manu Chao - Clandestino (LIVE)