2016. március 17., csütörtök

Pusztába kiáltom a szerzői jogokról

Igen, én veszek CD-ket, DVD-ket, elektronikus könyveket és egyéb tartalmakat, fizetek a tanfolyamokért, amiket élőben vagy online érhetek el - pedig akár ingyen is megszerezhetném ezeket. Sokak szerint tök hülye vagyok.

Nem gondolom azt, hogy a digitális javaimat meg kéne osztanom a barátaimmal vagy az internet népével. Sokak szerint biztosan irigy és szemét vagyok. Holott megosztom a saját eszközeimet és saját előállítású tartalmaimat másokkal, sokszor publikálok ingyenes (digitális) kreatív tartalmat. Mindössze a szerzői jogokat tartom tiszteletben, és ezt másoktól is elvárnám.

Digitális készletek alkotójaként pontosan tudom, milyen nehéz filléres tételek eladásából megélni. Tudom, milyen érzés a sok-sok órai befektetett munkával készült készleteimet viszontlátni egy torrent oldalon. Ezért nem osztok meg sem készleteket, sem tartalmakat, tanfolyamokat még privát módon, a barátaimmal sem.

Rengeteg inspirációt nyerek a neten elérhető, szabad felhasználású, ingyenes videók, képes-szöveges leírások (tutorialok) segítségével. Csodálatos, hogy ezeket önzetlenül a rendelkezésünkre bocsájtotta az alkotó. Nem mindegyik készül persze "önzetlenül", hiszen a termékek eladását is szolgálják, profi módon. Örülök, hogy nem kell kitalálni egy csomó dolgot, mert mások már megtették. Nem szégyellem ezeket az inspirációkat felhasználni, sőt, mindig megnevezem a forrásokat. Akkor is, ha ezt külön nem kérik. Nekem természetes, mert akkor is ezt teszem, amikor szakmai cikket írok, különben plágiummal vádolnának jogosan.

Digitális és mixed media alkotásaimnál is szeretem pontosan feltüntetni, milyen inspiráció alapján, milyen anyagokkal, készletekkel, technikákkal dolgoztam. Nekem nem derogál, minimális idő ráfordítását igényli, viszont segít a designernek, a forgalmazónak és annak is, aki az én alkotásomat találja inspirálónak, a felhasználónak. Tényleg olyan nehéz ez? Nem segíthetnénk egymást ennyivel?

Ne gondoljátok, hogy azok az alkotók, akikre felnézünk, akik világsikert érnek el, nem dolgoztak és nem dolgoznak meg minden egyes dollárért/euróért, hogy nem számít már nekik, mennyiről "maradnak le" egy-egy baráti (mégis illegális) megosztással.

Egy tanfolyami részvétellel (legyen az online vagy valóságos) nem arra nyer lehetőséget, aki elvégzi, hogy a továbbiakban saját jogon, saját szellemi termékként oktassa az elsajátított technikát (kivéve, ha oktatói képzésen vett részt) - kis változtatásokkal sem. Ingyen sem tarthat bemutatókat erről! Sőt, nem terjesztheti nyilvánosan a workshopon (saját okulására) készített fázisfotóit sem, és nem írhatja le részletesen a tanfolyam menetét. (Ezt még a festőkurzusokon is elvárják, pedig ott nem könnyen reprodukálható az eredmény egy-egy fotó vagy leírás alapján.)

Nagyon meglep és elszomorít, ha táborokban vagy tanfolyamokon olyan technikákkal találkozom, amelyek bemutatása sérti az alkotójuk szerzői jogait. (Sajnos, erre már nem egyszer volt példa.) Azt gondolnám, hogy ezen a kicsi hazai kreatív piacon legalább egymást tiszteljük egy kicsit, mégis érnek meglepetések. Ne altassuk el azzal a lelkiismeretünket, hogy "nem csak nála láttam", "biztos nem ő találta ki", "változtattam rajta egy picit" stb. Mindenki érti, miről beszélek, a jég elég vékony. Egy-egy saját ötletünkről is kiderülhet, hogy valaki más már megvalósította. De alapvetően ne nézzük egymást hülyének.

Nagyon szeretném, hogy neves, hazai és külföldi alkotók szívesen tartanának újra és újra tanfolyamokat. Tartsuk tiszteletben kimondott és kimondatlan kéréseiket, szerzői jogaikat, különben örökre leírjuk magunkat a szemükben. Gondoljátok, hogy nem veszik észre? De, igen.

Ha valaki lop tőlem (mindegy, hogy szakmai vagy kreatív téren), mindig azzal vigasztalom magam, hogy ahhoz nem fér hozzá, ami még a fejemben van. De ettől még megkárosít, visszavet, frusztrál. Kívánom, hogy sose érezzétek ezt!

Örülnék, ha kicsit belegondolnátok, beleképzelnétek magatokat az alkotók helyébe. Ugye, ismeritek a sztorit a kalapácsütésről? Nem mindegy, hogy hová, mikor és milyen erővel. Ismerjük már el, hogy tudja a szakember, hová üssön, és érdemes is érte megfizetni.

Rucola Designs - Fight The Good Fight

Ha valaki a fentieket szakmai szempontból vizsgálná, segítek a terminológiával. Rab Árpád szerint jogi szempontból négy fő tartalomkategóriával számolhatunk (Rab, Galvács, 2006):
1. Szabadon hozzáférhető, letölthető, használható tartalom (free content).
A szerzői jog alól az időhatár, az alkotó erről való lemondása, illetve a tartalomszolgáltatás létrehozója által történő „megváltás" útján mentesülő, ingyenesen és korlátlanul elsajátítható tartalmak. Ezeknek számos előfordulási/tárolási helyük lehet, és számtalan alakváltozatban épülhetnek be újfajta tartalmakba. Ilyen a legtöbb tutorial, videolecke.
2. Kötelezően hivatkozandó, szabad terjesztésű és felhasználású tartalom (free content with exact reference to the source).
Ez lehet egy pontosan meghatározható forráshelyről indulva hozzáférhetővé alkotás - általában szöveg -, amelynek esetében a szabad felhasználás egyetlen feltétele a szerzőre és az eredeti felületre vonatkozó bibliográfiai adatok kötelező megjelenítése minden egyes felhasználásnál. Olyan, mint az előbbi, ha a szerző kéri, hogy nevezzék meg.
3. Jogosultság alapján elsajátítható tartalom (titled content).
Egy konferencia résztvevői, egy tudományos együttműködés résztvevői, egy adott szakma képviselői gyakorta hoznak létre olyan tartalmakat, amelyek a külvilág felé zártak, ám mindazok számára, akik jogosultságot szereznek, szabad felhasználásúak a hivatkozási, forrásmegjelölési szabályok betartásával. Ilyen például egy fizetős scrapbook-tanfolyam.
4. Fizetős tartalom (copyrighted content).
Az elektronikus könyvek letöltésénél is számtalan területen érvényesül a klasszikus szerzői jog, amelynek alkalmazása során a termékké váló alkotás fogyasztója fizet. Ilyen egy online tanfolyam is.

A Creative Commons („kreatív közjavak”) egy nonprofit szervezet, melynek célja az olyan kreatív művek mennyiségének növelése, melyeket mások jogszerűen megoszthatnak egymással vagy felhasználhatnak a saját műveikhez. A szervezet fő tevékenysége a Creative Commons-licencek kiadása. A Creative Commons weblapja lehetővé teszi a szerzői jogi oltalom (copyright) alá eső művek tulajdonosainak, hogy az oltalom alatt álló jogok egy részét a közösségre hagyományozzák, míg más részét maguknak megtartsák. Mindezt változatos licenc- és szerződés-formákkal segítik, amelyek lehetővé teszik például a teljes közkinccsé nyilvánítást éppúgy, mint számos szabad licenc formát a nyílt tartalom biztosításához.

***
Nem lehet mindent levédeni és nem is kell. Hazánkban nagyon nehéz érvényt szerezni a szerzői jogoknak (is). Szélmalomharc, pusztába kiáltott szó? Igen. De jó példát azért lehet mutatni felhasználóként. Legalábbis szerintem.

Nagyon utáltam megírni ezt a posztot. Akinek nem inge, ne vegye magára. Aki meg akar sértődni, nyugodtan tegye.


2 megjegyzés:

Budaházi Brigitta írta...

Köszi, Ildi, hogy mindezt megírtad. Referenciaposztként fogom "használni" (mármint linkelve) innentől kezdve. A külön kiegészítést is köszönöm a végén. Nagyon jó írás. Ideje volt...

Alexandra Básti írta...

Nagyon jól leírtad Ildi! Sajnálom hogy ezt meg kellett tenned, az lenne a normális ha ez a hozzáállás mindenkinek alap lenne... Reméljük ez az idő is eljön egyszer! :)

Related Posts with Thumbnails