Sziget 2014

Idén egy héttel később volt a Sziget (és már két hete véget is ért), ideje beszámolnom. Megint megnyertük a szokásos, hétvégi 3 napunkat, indultunk hát a cuccokkal 15-én, pénteken. A tavalyi érdektelenség után kicsit szkeptikusak voltunk, de a végeredmény mindenkit meglepett. Mind a 300 magyar kérdőívünk elfogyott, plusz még 160 angol is, naponta újra kellett nyomtatnunk! Jó helyen is voltunk a CsoPa és a Mensa között, az idő is nekünk kedvezett (az esőt mi megúsztuk, nem volt kánikula se, meg por se), de valahogy a fiatalok is sokkal lelkesebbek voltak.
Pénteken Veronika volt velünk először, hétvégén a tavalyi csapat nyomta (Anna, Ági és Panna) ezerrel.

Rájöttem, hogy miért imádok itt lenni. Rengeteg külföldi fiataltól megkérdeztem, hogy honnan jött, hányadik Szigete ez, és tetszik-e. Mindenkinek fülig ért a szája, imádják a Szigetet, Budapestet, a civil programokat és egyáltalán. "De jó neked, hogy itt élsz, ez a világ legjobb helye és fesztiválja!" Semmi "tömeg van, drága a sör, esik az eső, nagy a sár, szarok a koncertek"! Komolyan a legpozitívabb, legbefogadóbb és megengedőbb hely a világon - és nem csak a külföldiek látják így.

Na, jöjjenek a zenék. Pénteken nem volt semmi megrázó, az Ocho Macho viszont megint új felállásban jött és messze volt az átütőtől, így hamar leléptem. Kicsit fáradt is voltam a cuccolástól, meg bejártam az egész Szigetet, hogy mi az újdonság (volt sok!). Otthon még elértem streamen a Kornt, és nagyon sajnáltam, hogy nem maradtam kint. (Ezt a gondolatot később átértékeltem.) Csak erősebb idegzetűeknek:



Szombaton alig tudtunk bezárni, akkora volt az érdeklődés, így Punnanyt még a sátorban hallgattuk. Új felfedezés számomra a We Are Rockstars, de már a Madnessre készültem. Stílusra nem igazán az én világom, de Ligeti Gyuri (Zagar) hangja világszínvonalú.



A Nagyszínpadhoz már kora este is nehezen lehetett odaférni, középre nem mertem bemenni, a szélén meg átjáróház volt, így nem nagyon élveztem a Madnesst, Our House után le is léptem. A streamről utólag kiderült, hogy maradni kellett volna, mert egy remek blokk volt még a végén.
Viszont az MR2-n már Szabó Balázs Bandája tolta, amit hallanom kellett (szintén új felfedezés), mert remek volt.



Aztán még meghallgattuk itt a Kiscsillagot, de a Budapest Bárra már nem maradt erőnk, hazataxiztunk a csajokkal. Ja, és megpróbáltunk odajutni a Nagyszínpadhoz Prodidzsájra, de ez több volt, mint esélytelen. Az A38 sátorral (a tavalyi tapasztalatok alapján) már nem is kísérleteztünk. Tömeg volt, na.

Vasárnap a Tudósokon vigyorogtunk egy nagyot, aztán a Kaukázussal zártunk, Borit már nem bírtuk kivárni. Így is alig bírtunk elmenekülni a Nagyszínpad közeléből. De nem ért bennünket bántódás most sem, még sörrel se öntöttek le. Imádom a Szigetet, remélem, eljutok még! Király volt a stream is, az ismétlésekben mindent bepótoltam.





Megjegyzések